Punk (zene)

A punk zene a rock radik�lis, l�zad� v�llfaja. C�lja els�sorban a konzervat�v �tlagemberek pukkaszt�sa, hagyom�nyaik, �rt�keik semmibe v�tele. Sokf�le ir�nyzat l�tezik a punk m�fajon bel�l is, el�fordulnak a lumpen punk �s a m�ly anarchista szellem� st�lusok egyar�nt, k�z�s von�suk m�gis a mindenkori rendszer elleni l�zad�s, �s k�ts�gtelen�l ennek leg�ltal�nosabb eszmerendszere, az anarchizmus, b�r ez nem egyeduralkod�.

T�rt�nete
 
Egy l�zad� punk szemben a rohamosztaggal (1984)
A punkrock sz�let�se az 1970-es �vek Angli�j�ba tehet�, �s legink�bb a Sex Pistols zenekar felbukkan�s�val k�thet� �ssze. Az addig is l�tez� elnyomott munk�sr�tegek ellen�ll�s�t fogta egybe az ir�nyzat, �s harcot hirdetett az egyesek szerint akkor m�r csak a piacot szolg�l�, de eszmeis�g�t vesztett hippi popzene ellen. B�r eredeti c�lja az „agymos�s” megsz�ntet�se volt, �s g�nyolt�k a nagy lemezkiad� c�geket, v�g�l sokak szerint a Sex Pistols is „egy piaci fog�ss� sil�nyult”, mikor szerz�d�st k�t�tt a Virgin Records-dzal. Ez manaps�g is jellemz� a zenekarokra, ami miatt sok kritika �ri �ket.
Magyarorsz�gon az 1980-as �vek elej�n jelent meg, legismertebb k�pvisel�i a zen�j�k miatt a b�rt�nt is megj�rt CPg, de sz�mtalan kisebb, �s m�ra m�r csak elrongyol�dott kazett�kon hallhat� legendazenekar adta a nev�t a magyarorsz�gi mozgalomhoz.

Jellemz�i

Zeneileg a punk nem sokban t�r el a t�bbi rock-alfajt�l, b�r fellelhet�ek k�l�nbs�gek. M�g m�s rockzenekaroknak a zen�re helyezik a hangs�lyt, a punkok a sz�veget helyezik el�t�rbe. Tov�bb�, mivel a punkzenekarok nagyr�sze zenei k�pzetts�g n�lk�li, �gynevezett „gar�zszenekarokb�l” �ll, aminek folyt�n a punkzene min�s�ge, legal�bbis bonyolults�ga nem t�l nagy, s m�s st�lusokkal �sszevetve ig�nytelennek hat. Alapj�t a dob �s a basszusgit�r-sz�l�git�r p�ros k�pezi.
Ir�nyzatai k�z�tt az anarchizmust�l kezdve a kommunizmuson �t rengeteg alternat�v, de f�leg a fenn�ll� rend ellen ir�nyul� n�zet lelhet� fel.

Rajong�i, a punkok
 
Megjelen�s�k sok embert megbotr�nkoztat. �lt�zk�d�s�kben gyakran fellelhet� elemek a taraj, a sz�gek, a biztos�t�t�k, a l�ncok, stb. �njellemz�s�k szerint �szint�n �s kompromisszum n�lk�l kimondj�k amit gondolnak, jellemz� a testv�ris�g kisebb csoportjaik k�z�tt, �s jellemz�en egy emberk�nt ut�lj�k a boneheadeket.
A r�di�kban �s m�s m�diumokban megjelen�, �s hallhat� mai punk besorol�s� zenekarok - n�h�ny kiv�tellel - nem azonosak az eredeti st�lussal, �k az 1990-es �vek v�ge fel� roppant divatoss� v�l� (�s eredeti elk�pzel�seib�l, c�ljaib�l, st�lus�b�l teljesen kiforgatott) ir�nyzatot k�pviselik (pl: Avril Lavigne). Erre a „pop-punk” st�lusra fel�p�tett �zlet (anarchiajeles kit�z�k, p�l�k, el�re szaggatott nadr�gok, bakancsok, stb.) ma az egyik legnagyobb ruh�zati piacnak �rvend a fiatal rock �s punk zene rajong�k k�r�ben.

A grunge

A '80-as �vek v�g�n az amerikai Seattle-ben saj�tos zenei ir�nyzat sz�letett meg, mely k�s�bb alapvet�en hat�rozta meg a mainstream hang- �s k�pvil�g�t. Ez a st�lus, mely a „grunge” nevet kapta, tulajdonk�ppen a metal- �s a punkzene kevered�s�b�l j�tt l�tre. B�r egy saj�tos, �tmeneti kateg�ri�t k�pvisel, idehaza m�gis gyakran egyszer�en punknak min�s�tik.
A grunge-mozgalom r�vid ideig tartott, �m gy�keresen megv�ltoztatta a rockzene arculat�t. �tt�r�i, a Nirvana, a Soundgarden, az Alice in Chains, a Pearl Jam, valamint a Stone Temple Pilots megd�nt�tt�k az el�z� �vtized – meg�t�l�s�k szerint – elanyagiasodott, mondanival�j�t vesztett, a felhajt�sr�l �s a frizur�r�l sz�l� „hair metal” uralm�t, egyszer s mindenkorra felsz�molva azt a t�vhitet, hogy a rockzene csak vid�m, csillog� �s j�hangulat� lehet.
Az unatkoz�, j�v�k�p n�lk�li fiatalokhoz sz�l� zene lehet�s�get nyitott a felgy�lemlett agresszi� levezet�s�re. Maga a m�faj nem egys�ges, hiszen egy kever�kr�l van sz�. A Nirvana egy�ttes zen�j�ben p�ld�ul t�bb punkos, m�g az Alice in Chains zen�j�ben ink�bb metalos elemeket fedezhet�nk fel.
A grunge-mozgalom szimb�lum�v� v�lt a Nirvana egy�ttes: a probl�m�s gyerekkor�nak eml�k�vel k�zdk�d�, �npuszt�t� Kurt Cobain egy�ttes�nek befut�s�val ny�lt meg az �t a t�bbi grunge-egy�tes el�tt, s Kurt 1994-ben bek�vetkezett hal�l�val hamar le is z�rult a k�nny�zen�nek ezen korszaka.